JANUS PANNONIUS ÁBRÁZOLÁSAI
– rövid összefoglalás –

A Pécsett, 2009. június 5-én bemutatott, Kustár Ágnes által készített arcrekonstrukció

Janus Pannonius valós, vagy vélt síremléke a pécsi székesegyházban Fendt, Tobias: Monumenta sepulcrorum. Vratislaviae, 1574. (22. számú metszet)

Az emlékművön látható, Janus által írt sírvers nyersfordítása a következő: Itt nyugszik Janus, aki a honi Dunához elsőként vezette, a Helikonról, a babérkoszorús istenasszonyokat [= a Múzsákat]. Irigység, legalább ezt a megnevezést engedd meg az eltemetettnek! Gyűlöletnek síremléken nincs helye.

A kutatók két adatra támaszkodva gondolják azt, hogy Janus Pannoniusról készült egykor ábrázolás. Az egyik adatot maga a költő szolgáltatta Mantegnát dicsőítő versével, amelyben elmondta, hogy őt egy párosképen Galeotto Marzióval együtt festette le a híres padovai mester. A vers kezdete az ókori Apellesra utal, aki Nagy Sándort barátjával, Hephaistionnal együtt festette le. A párhuzam érdekes, hiszen Hephaistion valószínűleg idősebb volt éltig tartó barátjánál, Nagy Sándornál, akivel gyermekkoruk óta ismerték egymást, hiszen mindketten Aristoteles tanítványai voltak. Galeotto is idősebb volt barátjánál, Janusnál, és mindketten a veronai Guarino tanítványai voltak.

JANUS PANNONIUS

Laus Andreae Mantegnae pictoris Patavini, MCCCCLVIII. (részlet)

Mantegna padovai festő dicsérete, 1458.
(Kálnoky László fordítása, részlet)

A másik adat Giorgo Vasarinak (1511–1574) az olasz művészek életrajzait tartalmazó művére (Vita di Andrea Mantegna pittore Mantovano) támaszkodik, ahol, Mantegna pádovai freskója kapcsán, ezeket írta a XVI. századi szerző: „Vi ritrasse anco messer Bonramino cavaliere, e un certo vescovo d’Ungheria, uomo sciocco affatto, il quale andava tutto giorno per Roma vagabondo e poi la notte si riduceva a dormire come le bestie per le stalle.” – Ott [a padovai Szent Kristóf freskón] lefestette messer Bonramino lovagot, és egy bizonyos püspököt Magyarországból, egy teljesen hóbortos embert, aki egész nap Rómában kószált, és azután éjszaka az istállókba húzódott vissza aludni, mint a barmok.
Nos, sokan úgy gondolják, hogy az a bizonyos magyar püspök nem lehetett más, mint maga Janus Pannonius! Padovában az Eremitani nevű templomban, az Ovetari kápolnában látható a Mantegna által festett Szent Kristóf-legendát bemutató freskósorozat. Balogh Jolán, a híres művészettörténész, az 1930-as évek elején választotta ki azt a freskón látható ifjút, akiben Janus alakját vélte felfedezni. Ez a hipotézis lett a leginkább elfogadott, hiszen a későbbiekben ezt a padovai arcot közölték a legtöbbször Janus arcmásaként. Sőt, Borsos Miklós pécsi szobra kivételével, a szobrászok, festők, grafikusok mindig e kép alapján készítették el a maguk Janus-ábrázolását.
Tóth István 1970-es évekbeli felvetése, amely egy ma Washingtonban őrzött képet tartott Janusénak, nem aratott sikert. A bécsi Plautus-kódexben levő ifjú képmása, a padovai freskó után, a másik leginkább elfogadott, Janussal azonosított ábrázolás. A XX. század végén Marianna Birnbaum a Paul Getty Múzeum egyik, talán Mantegna által festett táblaképén vélte felfedezni Janus profilját. Sem a középkori eredetű, homokkőből készült pécsi püspökfej, sem a Pécsett talált, XVIII. századi plakett, mint Janus ábrázolás, nem vehető komolyan.

Feltételezett, ám nem hiteles Janus Pannonius-képmások

Mantegna: Trasporto del corpo di San Cristoforo decapitato (c. 1457) freskórészlet (Padova, Chiesa degli Eremitani, Cappella Ovetari)		Mantegna (1431-1506): Férfi képmása. Táblakép, cc. 1470. (Washington, The National Gallery of Art)
Egy ifjú miniatúrán. Plautus-kódex, Ferrara, c.1465. (Bécs, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 111.)		Egy ifjú táblaképen. Ferrara, XV. század második fele (J. Paul Getty Museum, Malibu)
Püspökfej homokkőből, 1355-1374 közt! Magassága: 32,5 cm. (Pécs, Dómmúzeum)		Egy pécsi püspök bizonytalan eredetű, XVIII. századi plakettjának rajza az egykori Ernst-gyűjteményből

A XIX. század elején készült az alábbi illusztráció, amely azt az eseményt jeleníti meg, amikor a Pécsre látogató Mátyás királynak a papok megmutatták Janus Pannoniusnak az altemplomban rejtegetett, temetetlen holttestét. Ekkor, a kép alá írtak szerint, „Kigördült a szánás könnye a jó Fejdelem szemeiből.”

Kölesy Vince–Melczer Jakab: Nemzeti Plutarkus. I. kötet. Pest, 1815. A bécsi Johann Georg Mansfeld rézmetszete Buck József pécsi rajztanár képe alapján

1991-ben a pécsi székesegyház altemplomában, a Kárpáti Gábor régész által végzett ásatáson, szurkos koporsó nyomai között, II. Pál pápa bullájával együtt találták meg azt a csontvázat, amelyről joggal hihető, hogy Janus Pannonius holttestének maradványa. A koponyáról számítógépes arcrekonstrukció készül. Talán ennek köszönhetően nyerhetünk majd a nagy humanista költőről elfogadható ábrázolást.

II. Pál pápa bullája. (Nagy képes világtörténet. IV. kötet, III. rész)

Janus Pannonius koponyája

Szentmártoni Szabó Géza
irodalomtörténész